A Ludovika Akadémia
(Rada Tibor: A Ludovika Akadémia zászlajának rövid története. Hadak útja, 1992. március-április alapján.)
1901-ben I. Ferenc József király zászlót adományozott az akadémiának, amit május 8-án ünnepélyes keretek között, a király jelenlétében szenteltek fel. A zászlóanya Auguszta királyi hercegnő volt. Ettől az időtől 1944-ig csak 2 alkalommal hagyta el Budapestet a zászló: 1938-ban Kassán, 1940-ben Kolozsvárott vett részt a bevonulásokon.
A zászlóanya által felkötött zászlószalag és felirata | |
I Ferenc József magyar király által adományozott zászlón a királyi zászlószalag és felirata |
1944 végén a zászló az akadémiával együtt Németországba települt. A háború végét egy kelet-bajorországi város, Tirschenreuth plébániájának padlásán elrejtve érte meg. A hadifogságból visszaérkező magyar tisztek egy dunai magyar uszályhajóra vitték, abban bízva, hogy ezzel a hajóval hamarosan hazakerül. Az amerikaiak azonban a Ludovika Akadémia múzeumának ládákba csomagolt anyagaival együtt egy Passau melletti raktárba szállították.
A Honvéd Kossuth Akadémia
A Honvéd Kossuth Akadémiát 1947. október 1-jén a Honvédelmi Miniszter 12.589/eln.- 1947. számú rendelttel hozták létre. A szervezeti felépítésről a HM 10.000/1947. számú rendelet intézkedett.
A Kossuth Akadémia „… olyan tiszt és tiszthelyettesi kar kiképzését tűzte ki célul, amely Kossuth szellemében hű őre és harcos védelmezője a magyar népnek, a magyar demokráciának …”
A Honvéd Kossuth Akadémia 1947. december 14-én Tildy Zoltán köztársasági elnöktől csapatzászlót kapott. A zászlóanya Dinnyés Lajosné a miniszterelnök felesége volt. A zászló átvétele és az ünnepélyes eskütétel a Parlament előtti Kossuth-szobornál történt.
A Honvéd Kossuth Akadémia logója.
A Honvéd Kossuth Akadémia első parancsnoka Révay Kálmán ezredes. Politikai helyettese: Otta István ezredes, a tanulmányi osztály vezetője: Hadvári Pál ezredes, a nevelési osztály vezetője: Nagy Gábor őrnagy volt.
Az akadémia működése alatt 2366 fő hallgató végzett.
A történelmi zászlók a szoboravatáson 2008-ban.
A második a Honvéd Kossuth Akadémia csapatzászló hiteles másolata.
A terv szerint 4 éves képzéssel jól felkészített fegyvernemi csapattiszteket és tiszthelyetteseket kell képezni. A képzést gyalogos, tüzér, repülő, műszaki és híradó szakra tervezték. A tüzértiszt-képzés tábori – fogatolt, gépvontatású és rohamtüzér –, valamint légvédelmi szakon tervezték.
Az akadémia összlétszáma 657 fő volt. Az oktatói és parancsnoki állomány 81 fő tisztből és 81 fő tiszthelyettesből állt. A legénységi állomány 240 fő, a hallgatói létszám 456 fő volt.
Az akadémia állománya a volt Ludovika Akadémia épületében a különböző tanfolyamokkal együtt is elfért, bár egyes épületrészek még felújítás alatt álltak.
A Kossuth Lajos Katonai Főiskola
A Kossuth Lajos Katonai Főiskola tevékenysége, sikeres működése a felső katonai vezetés és a jogelőd intézmény által tett jelentős erőfeszítésének köszönhető.
Az Egyesített Tiszti Iskola fennállásának tíz éve (1957–1967) alatt megalapozta a tisztképzés jövőjét. 1960-ban a 3 éves tisztképzés idejét 4 évre emelték. A honvédelmi miniszter és a művelődésügyi miniszter együttes rendelete alapján 1964-ben avatták az első olyan tiszteket, akik már két diplomával és főiskolai végzettséggel rendelkeztek.
A katonai szakokon a következő polgári diplomát kapták: gépesítettlövész szak növendékei, földrajztanári, illetve műszaki ismereti tanári; a tábori tüzérek matematika, a határőrök német- és orosznyelv-tanári; a műszakiak magas- és mélyépítő diplomát kaptak, amelyek azonos értékűek voltak a polgári főiskolák diplomáival.
Az Egyesített Tiszti Iskola mindent megtett, hogy az 1967-ben létrejött 3 főiskola sikerrel kezdje meg tevékenységét. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola Szentendrén, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola Budapesten (Üllői út), a Kilián György Katonai Repülő Műszaki Főiskola pedig Szolnokon alakult meg.
Főiskola 1967-ben kezdte meg a működését és 1996-ig, tehát 29 évig állt fenn. A 29 év alatt 2 parancsnoka volt. 21 évig Kazai Barna vezérőrnagy, 7 évig Szabó János mk. vezérőrnagy volt a parancsnok. A tisztképzés történetében soha senki nem volt ilyen huzamos időn keresztül vezető.
A Kossuth Lajos Katonai Főiskola logója.
A Kossuth Lajos Hadtudományi Kar
A korábbi hagyományok ápolása érdekében Kossuth Lajos születésének bicentenáriumán, 2002. szeptember 19-én szobrot állítottak a névadónak. A szobrot Berek Lajos készítette, és Varga Imre karcagi öntőműhelyében öntötték. A talapzat felirata: „Leborulok a nemzet nagysága előtt!”
A Kossuth Lajos Hadtudományi Kar csapatzászlója. |
A Kossuth Lajos Hadtudományi Kar csapatzászlójának felirata. |
A hagyományok felélesztése és ápolása folytatódott. A Hadtudományi Kar – prof. dr. Bodrogi László nyá. ezredes volt dékán, dr. Hajdú István ezredes dékán és Simon József alezredes hivatalvezető munkájának köszönhetően – 2004. július 19-én felvette Kossuth Lajos nevét. Ezzel egy időben a DAKÖV Kft. és a Honvéd Hősökért Alapítvány csapatzászlót adományozott a karnak. A zászló felirata a Ludovikás hagyományoknak megfelelően: „A hazáért mindhalálig”!
Zászlószentelés 2004. július 19-én, az Üllői úti bázison.
A csapatzászló Monokon, 2007. március 15-én.
Az elnökség a szoboravatón.