A Kossuth Lajos Katonai Főiskola

A Kossuth Lajos Katonai Főiskola története

Szerző: Szabó János ny. mk. vezérőrnagy

  1. szeptember 1-jétől – az állami és katonai felső vezetés döntésének megfelelően – az Egyesített Tiszti Iskola szétvált három katonai főiskolára. A repülőkiképzést a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola végezte, a technikai szakoknak és a szolgálati ágaknak megfelelő felkészítést a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola folytatta.

A Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsnoki (gépesített lövész, harckocsizó, csapatfelderítő, tábori tüzér, BM-határőr és 1975-ig karhatalmi), valamint műszaki szakon indította meg a hallgatók képzését. A 4 éves felkészítés befejezésekor parancsnoki szakon pedagógiai tanári, műszaki szakon polgári szaktechnikusi képesítést is kaptak a hallgatók.

A főiskola – a szentendrei objektum műszaki állapota és kis befogadó képessége miatt – megosztott elhelyezésben, Budapesten és Szentendrén kedvezőtlen körülmények között folytatta a tisztképzést. Az új és korszerű tanintézeti bázis kialakítása, majd fejlesztése 1968-tól 1995-ig több ütemben valósult meg.

A szentendrei bázis 1967-ben

A rekonstrukció és az első ütemben tervezett új létesítmények építése (a parancsnoki épület, D, F és H tanterem épületei) 1968–1972-ig tartott. A főiskola anyagi-technikai és oktatástechnikai bázisának kialakítása 1973 és 1981 között folytatódott. A harmadik rekonstrukciós ütemben, 1981-ben befejeződött az oktatástechnikai eszközrendszer fejlesztése, a testnevelési és a közművelődési objektumok építése. 1985-ben átadták az I tanteremépületet, 1990-ben padig az új étkezde épületét, amelyekkel az elhelyezési létesítmények építése befejeződött. Ezzel párhuzamosan a ’80-as évek végén, honvédségi területen elkezdődött a katonai lakótelep építése (205 lakás). 1992-ben elindult a faaprítékkal működő fűtőmű építése is.

1973-tól a magasabb színvonalú képzés eredményeként a műszaki szakon végzett hallgatók már üzemmérnöki képesítést kaptak. A műszaki magasépítő képzés beindításával (1976) a gépesített lövész szak 2 évfolyamán 1977–1981 között az általános iskolai testnevelőtanári szakképesítéssel, valamint egyes fegyvernemeknél az ágazati felkészítéssel (csapat- és mélységi felderítő; tábori, páncéltörő és rakéta tüzér) a főiskola rugalmasan biztosította a csapatok és a katonai felső vezetés által igényelt képesítésekre történő tisztképzést.

Látogatók a nyelvlaborban.

A főiskolán 1981-től az integrált képzési rendszer bevezetésével alapjaiban megváltozott (a BM-határőr szak kivételével) a polgári képzés iránya. A kollégiumi nevelőtanári szakról áttértek az általános gépészüzemeltető üzemmérnök, műszaki szakon az útépítő, illetve építőgépész üzemmérnök-képzésre. A tiszti pályára történő felkészítést alapvetően és negatívan befolyásolta a katonai felső vezetés döntése az 1986-1987-es tanévben a 3 éves képzési rendszerre történő áttérésről. Ezzel együtt megváltozott a katonai főiskolán szerezhető polgári képesítések tartalma és megnevezése is. Ennek megfelelően az intézmény gépesített lövész, harckocsizó, felderítő szakon harcjármű-üzemeltető üzemmérnöki, tüzér szakon fegyverüzemeltető üzemmérnöki, műszaki szakon közlekedési építő üzemmérnöki, határőr szakon pedig kollégiumi nevelőtanári képesítést adott.

  1. szeptember 1-jétől a főiskola ismét visszatért a felkészítés 4 éves rendszerére és gépesített lövész, harckocsizó, felderítő, valamint határőr szakon a polgári képzés üzemmérnök-tanár szakra, tüzér szakon földmérő-üzemmérnöki, műszaki szakon mélyépítő-üzemmérnöki képesítésre változott. Az 1994/1995-ös tanévtől – a felsőoktatási törvénynek megfelelően – a polgári szakon a képzés színvonala lehetőséget adott a mérnöki cím viselésére.

A főiskola a tisztképzés személyi, anyagi, technikai bázisán 1991-től végezte a tiszthelyettesek 1 és 2 éves rendszerű képzését; a tartalékos parancsnokok 5 hónapos felkészítését, valamint a végzett tisztek tanfolyamrendszerű továbbképzését.

Az intézmény fontos feladata volt a Magyar Honvédség hivatásos állományának idegen nyelvi intenzív oktatása is. A főiskolának jelentős hagyományai, tapasztalatai és eredményei voltak a külföldi hallgatók nappali és tanfolyamrendszerű képzésében, hiszen kongói, angolai, etióp, bissau-guineai, mozambiki, palesztin és görög hallgatók, illetve tisztek felkészítését végezte a ’60-as évek végétől a ’90-es évek közepéig.

A táborilelkész-szolgálat bevezetésével, 1995-ben hajtottuk végre a hadseregbe belépő 3 történelmi egyház lelkészeinek katonai felkészítését.

A Kossuth Lajos Katonai Főiskola – a hallgatói létszámát tekintve – a magyar felsőoktatás kisebb intézményei közé tartozott. A katonai főiskolai felkészítésnek mintegy harmadát ölelte át.

A többoldalú képzési feladatok megvalósítása érdekében a főiskolának szoros kapcsolatai voltak a hazai felsőoktatás mérnök-, mérnök-tanári és tanári képzést folytató tanintézeteivel, valamint a külföldi katonai tanintézetekkel.

A főiskola a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolával együtt tagja volt a Budapesti Politechnikumnak. Szoros kapcsolatot tartott fenn a Műszaki Egyetem tanárképzést folytató tanszékével, a győri Széchenyi István Műszaki Főiskola közlekedési és gépészmérnöki fakultásával, az Ybl Miklós Műszaki Főiskolával (Műszaki Tanszék), az Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérő és Földrendező főiskolai karával (Tüzér Tanszék).

A középiskolai utánpótlás biztosítása érdekében több tanszék és osztály kapcsolatot épített ki az egri, a győri és a szegedi honvéd gimnáziumokkal, a székesfehérvári honvéd kollégiummal, a honvéd szakközépiskolákkal, valamint a közelben lévő polgári gimnáziumokkal.

A külföldi képzési, felkészítési tapasztalatok gyűjtése, átvétele, elemzése szempontjából meghatározóak voltak:

a hannoveri Szárazföldi Tiszti Iskolával,

a sandhoursti Királyi Katonai Akadémiával,

a bécsújhelyi Mária Terézia Katonai Akadémiával,

a Belga Királyi Katonai Akadémiával,

a vroclavi Gépesített Lövész és Műszaki Katonai Akadémiával,

a müncheni Műszaki Tiszti Iskolával, valamint

az athéni Tiszti Iskolával fenntartott rendszeres kapcsolat.

Feladatok pontosítása terepasztalon a rohamosztag-gyakorlat előtt.

A honvéd- és határőrtiszti, a tartalékos parancsnoki és a tiszthelyettesi felkészítés csapat-gyakoroltatása, a képzési célok és követelmények meghatározása, pontosítása, valamint az első tiszti beosztásra történő felkészítés érdekében fontos volt a képzést irányítókkal, a fegyvernemi szemlélőkkel és a csapatokkal, a tudományos kutató-fejlesztő munka érdekében pedig a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiával kialakított rendszeres kapcsolat.

A főiskola tagja volt a Tanárképzők Szövetségének, és az oktatók aktív szerepet vállaltak a katonai, valamint polgári szakterületükhöz kapcsolódó tudományos társaságokban, testületekben, az oktatással, képzéssel foglalkozó rendezvényeken.

A főiskola alapvetően a Magyar Honvédség szárazföldi csapatainak és a Belügyminisztérium határőr akciószázadai parancsnoki állományának utánpótlási igényeit elégítette ki, azért rendszeres volt a kapcsolat a csapatokkal.

A hallgatók felkészítését 12 tanszék (6 fegyvernemi és 6 alapozó) 122 oktatója végezte. A napi, életszerű kapcsolat a szárazföldi haderőnem csapataival és szakcsapataival alkalmas volt a képzési célok meghatározására, folyamatos figyelemmel kísérésére és mérésére.

A hallgatók, úgynevezett tagozatos parancsnokság szervezet keretében, bentlakásos rendszerben éltek és tanultak. Ellátásukról a Magyar Honvédség gondoskodott. Az oktat-nevelő munkában jelentős szerepet kaptak a tagozat-parancsnokság (kollégium) tisztjei és tiszthelyettesei. A kollégiumban a szabadidő hasznos eltöltésére és a kulturális tevékenységre is nagy hangsúlyt fektettek.

Kulturális élet. A hallgatói citerazenekar a Helikonon.
(Országos Egyetemi Főiskolai Kulturális Napok Keszthely, 1980. 04. 11-13.)

A Kossuth Lajos Katonai Főiskola a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia dicsőséges hagyományainak folytatója, eszmei és történelmi jogutódja volt.

Állami és katonai ünnepeken a főiskola – Szentendre város Önkormányzata által adományozott – csapatzászlója mellett 1992-től ott lengett a Ludovika Akadémia zászlójának hiteles másolata is, jelképezve a múlt és jelen együttélését, hagyományainak ápolását.

A főiskola ünnepnapja Kossuth Lajos születésnapja, szeptember 19-e volt. A tanszékek ünnepnapjai a fegyvernemi napokhoz kötődtek:

  • a műszakiak napja április 25. (az 1848-as szabadságharc hidászai megépítik az első tutajhidat),
  • a gépesített lövészek és a határőrök napja: június 27. (védőszentjük: Szent László),
  • a harckocsizók napja: július 25. (védőszentjük: Szent Kristóf),
  • a felderítők napja: november 11. (védőszentjük: Szent Márton),
  • a tüzérek napja: december 4. (védőszentjük: Szent Borbála).

A főiskola ünnepnapjához néhány más hagyományos rendezvény is kapcsolódott.

A Ludovika Akadémián 50, 60, 65, 70 éve avatott tisztek részére a főiskola parancsnoka évente díszoklevelet adományozott, amelyet a főiskola névadója születésnapján ünnepélyes keretek között adtak át.

A főiskola parancsnoka által létrehozott „Kossuth Alapítvány” a hadsereg nemzeti jellegének erősítését, hagyományainak ápolását, fejlesztését, a honvédség gerincét képező tisztikar magasabb szintű képzésének elősegítését szolgálta. Az alapítvány kamataiból az évente kiírt pályázatok (tanulmányi, közművelődési, sport-) győzteseit jutalmazta a kuratórium.

A tisztavatás előtti 100. napon a főiskola parancsnoka a legjobb tanulmányi eredményű végzős hallgatónak a 100 napos viselésre átadta azt a kardot, amelyet a Melbourne városában élő, Ludovikát végzett tisztek bajtársi közössége 1992-ben adományozott a főiskolának.

A Magyar Honvédség és a BM Határőrség olyan fiatal tiszteket igényelt, akik parancsnoki középfokú katonai harcvezetői, humánvezetői és a napi élet szervezői ismeretekkel, alkotó önállósággal rendelkeztek, a NATO-hoz történő csatlakozás folyamatában, a „béke partnerség” keretei között képesek voltak megfelelni az idegen nyelvi, informatikai, logisztikai követelményeknek.

Tisztavatás 1969-ben.

A Kossuth Lajos Katonai Főiskola – rövid időszakot kivéve – magasan kvalifikált tiszteket, szakembereket adott a hadsereg számára. A végzettek tudása, neveltetése és szelleme, alkalmas volt arra, hogy beosztottaikról jó színvonalon gondoskodjanak, biztosítsák ellátásukat, a rájuk bízott javakat felelősséggel használják, továbbá hogy tanulmányaikat hazai és külföldi egyetemeken, katonai akadémiákon, vezérkari akadémiákon folytatva, magasabb szintű katonai vezetőkké váljanak.

A 1995–96-os tanév befejezésével a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, mint önálló főiskola megszűnt. A tisztképzést a továbbiakban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Főiskolai Kara végezte.

  1. szeptemberben a szentendrei bázison megalakult az önálló Tiszthelyettes Iskola.

A volt főiskola 2006-ban. (Fotó: dr. Forray László)